Nyugdíjrendszer Magyarországon
A magyar nyugdíjrendszer un. felosztó kirovó rendszer alapon működik, ami azt jelenti, hogy az emberek nem a saját nyugdíjukra fizetnek és fektetnek be, hanem a jelen aktív dolgozóinak befizetéseiből fizetik ki a mostani nyugdíjasokat. A rendszer egy piramisjátékhoz hasonlít: amíg van elegendő új befizető, addig a befizetések eltartják a piramis tetején lévő időseket. Azonban, ha nem sikerült elég új belépőt „toborozni”, akkor a rendszer összeomlik. Tehát a pénz nem kerül befektetésre, nem termel hozamot.

Mi várható a jövőben?
A rendszer fenntartható lenne, ha olyan ütemben állnának be a fiatalok dolgozni, ahogy az idősek nyugdíjba mennek. Ehhez egy szülőképes nőnek 2,1 gyermeket kellene átlagosan szülnie, jelenleg azonban ez az arány mindössze 1,3 gyermek Magyarországon. Vagyis, kevesebb gyermek születik, mint ami a fenntartáshoz szükséges, azaz a társadalom gyorsan öregszik.

A másik dolog, ami nagy szerepet játszik a nyugdíjasok arányának növekedésében az a várható élettartam növekedése. A 2001 és 2017-es időszak alatt a várható élettartam 3,3 évvel lett hosszabb, ami évente 0,2 évet jelent, vagyis 10 évente +2 évet átlagosan. Amíg most 100 aktív korúra 26,5 időskorú jut, addig 2060-ra ez megduplázódik majd. Ezt követően az egyensúly helyreáll – előre láthatólag – és megáll ez a kedvezőtlen folyamat ezen a ponton.

Mire számíts?
Amivel érdemes lehet számolnod az hogy 68 év lesz a nyugdíjkorhatár, és az utolsó 10 munkában töltött éved átlagos nettó fizetésének 60-65%-át kapod majd meg nyugdíjasként.

Tervezd meg a nyugdíjad!
Szeretnél méltóságteljesen élni, ez természetes. Viszont egyszerűen nem várhatod el a rendszertől, hogy ilyen mértékben gondoskodjon rólad. Nem azért, mert gonosz a világ, vagy rossz a politika, hanem mert nem jön ki a matek. Szerencsére bőven van lehetőségünk arra, hogy tanuljunk, előrelépjünk, növeljük a fizetésünket, vagy kicsit tudatosabban költsünk, és elkezdjünk megtakarítani.
A te felelősséged gondoskodni arról, ha jól akarsz élni. Ezt jelenti az öngondoskodás. Meg kell értened, hogy a mai fizetésed nem csak a ma kiadásaira van. Az erőd, a fiatalságod elmúlik, és nem akarsz kiszolgáltatott helyzetbe kerülni.

Mi közül választhatok?
Az állami nyugdíjon kívül van lehetőséged nyugdíjbiztosítást, Önkéntes Nyugdíjpénztárt és Nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitnod.

Nyugdíj-előtakarékossági számlát bankfiókban tudsz nyitni. Azoknak javasolt, akik közgazdászok és értenek a befektetéshez. A felelősség itt a tied, nincs aki a befektetésedet ellenőrzi, felügyeli. Mi ezzel a szolgáltatással nem foglalkozunk.

Önkéntes Nyugdíjpénztár
A három nyugdíjcélú megtakarítás közül ez a legrégebbi típus, amely elsősorban azért terjedt el, mert számos munkáltató fizette alkalmazottai számára (ez viszont változóban van).

Az önkéntes nyugdíjpénztár nem összekeverendő a kötelező magánnyugdíjpénztárral, ami gyakorlatilag az állami nyugdíjrendszerbe befizetett járulékok egy részének elkülönített, névre szóló számlára gyűjtése volt. Saját nettó fizetésünkből ide nem lehetett félretenni, így ez nem egy igazi saját megtakarítás volt, hanem az állami rendszer egy részének átcsoportosítása.

Jellemzői:
- 20% adókedvezmény jár utána max. 150 ezer Ft. Ezt a kedvezményt csak nyugdíjcélra fordíthatod.
- Hozamot termel, átlagosan 5-7%-ot. A hozamra nincs garancia.
- Választható portfolio rendszer, általában 3-5 portfolio közül lehet választani. A befektetést pénzügyi szakemberek végzik.

Nyugdíjbiztosítás
Nyugdíjbiztosításokat 2014 óta köthetünk, az ennek alapját képező életbiztosítások azonban már a 90-es évek óta jelen vannak a piacon. A különbség a nyugdíjpénztárhoz képest, hogy a nyugdíjbiztosítás elsősorban nyugdíj megtakarítási célra vezetett számla, amelynek lejárata a jelenkori nyugdíj korhatárhoz van kötve (azaz egy későbbi esetleges nyugdíjkorhatár emelés nem érinti!).

Jellemzői:
- 20% adókedvezmény jár utána max. 130 ezer Ft. Ezt a kedvezményt csak nyugdíjcélra fordíthatod.
- Hozamot termel, átlagosan 7-9%-ot. A hozamgarantált megoldás is van!
-Gyakorlatilag bármibe befektethetjük pénzünket, például állami, nemzetközi vagy európai, áru- és nyersanyagpiaci, ingatlanpiaci, távközlési, tőke- vagy hozamgarantált alapokba, részvényekbe vagy kötvényekbe. És a legjobb, hogy akár fel is oszthatjuk pénzünket ezen befektetési alapok között teljesen egyedi arányokban egy saját igényünkre szabott befektetési portfóliót összeállítva.